Budapesten mintázza Skander bég szobrát Tóth Imre, aki megnyerte az albán kormány nagydíját

– A Nemzet tudósítójától –

Néhány hónappal ezelőtt új magyar tehetség indult el a karrier útján: Tóth Imre, Rómában élő magyar szobrászművész megnyerte az albán kormány nagydíját, amellyel Skander bég lovasszobrának elkészítését jutalmazzák.
Tóth Imre, akinek neve a pályázat megnyerése után egyszette ismert lett a művészek világában, most itthon tartózkodik szülei sashalmi házában. Édesapja ugyanis pesti rendőrtörzsőrmester. A Nemzet munkatársa felkereste a fiatal művészt, aki nyolc évi távollét után most érkezett haza Tiranából, Albánia fővárosából, ahol most mindenki ünnepi lázban ég, a Magyarországot különös közelről érdeklő királyi esküvő miatt.
– Egyenesen az albán fővárosból jöttem Budapestre, hogy meglátogassam szüleimet – mondja a fiatal szobrász. Tiranában egy ideig I. Zog király vendége voltam és hamarosan vissza is térek Albániába. A pályázaton amelynek zsűrije nemzetközi volt, Amerigo Toti álnéven szerepeltem és Zog király csak bemutatkozásomkor tudta meg, hogy magyar vagyok, és nagyon örült, hogy magyar ember nyerte meg a nemzetközi díjat. Búcsúzáskor megbízott, hogy mintázzam meg portréját és mint utólag értesültem, a házassági emlékérmet is én fogom elkészíteni.
– Tiranába való megérkezésemkor egyébként nagy öröm ért: akkor tudtam meg, hogy a szobor kivitelezését is én kaptam meg. Ez óriási erkölcsi sikert jelent számomra, hiszen mögöttem végzett a pályázaton Mestrovic, a világhírű horvát szobrászművész is. De az anyagi siker nem közömbös, amennyiben a kivitelezés díja 80 ezer albán aranyfrank, ami 200 ezer pengő. Természetesen ebből az összeg háromnegyed része a kivitelezés költségeire megy, de még így is szép összeg marad.
– Most néhány hétig Pesten maradok. Megpályáztam egy elárvult várkerti műtermet, amelyet ha megkapok, itt kezdem el a munkát, ami sok magyar iparosnak juttatna munkát. Amit akartam részben sikerült - fejezi be a fiatal szobrász - de ezt nemcsak magamnak köszönhetem, hanem édesanyám rajongó szeretetének is, amely külföldi útjaimon elkísért és állandóan arra ösztönzöztt, hogy megmutassam, mit tudok...