Amerigo Tottal szülőfalujában

„... sosem hallgtatam el, hogy csurgói parasztgyerek vagyok"

Színes, szép napja volt pénteken a kétezerháromszáz lelket számláló Fehérvárcsurgó lakosságának. A falu melegen ölelte magához a Rómában élő Amerigo Totot, aki itt született, Tóth Imre, a Károlyi uraság hajdani kocsisa és Naszályi Zsófia gyermekeként, és akinek gyűjteményes kiállítása a Műcsarnokban eseménye napjaink művészeti életének.
Amikor tavaly Amerigo Tot Fehérvárcsurgón járt, az öröm hangulatában Biczó József csurgói plébános arra kérte fel az egyébként a kálvinista templomban keresztelt művészt, vajon nem ajándékozná-e meg szülőfaluját egy alkotással. Egy Madonna szoborral a falu Arpádkori templomába. A művész, mielőtt ígéretet tett volna, tréfásan megkérdezte a plébánost, nem lesz-e baj abból, ha „eretnek" létére készíti a katolikus templomba szánt Madonna-szobrot? Már hogy származna baj belőle, hiszen az evangélikus Johann Sebastian Bach komponálta a legnagyszerűbb misét — hangzott a válasz.
— Jó, akkor egy év múlva itt lesz a szobor — adta szavát Amerigo Tot.
A Műcsarnokban ma ott látható a Csurgói Madonna, a művésznek ez a különös szépségű alkotása. A kiállítás megnyitására eljött a csurgói rokonság csaknem teljes számban, két unokabátyja, a hetvenhat éves Tóth Gábor és a hetvenéves Tóth Miklós nyugdíjas szövetkezeti paraszt, csakúgy mint azok családtagjai, az unokákkal együtt. Eljöttek sokan mások a faluból és mindnyájan meghatódottan álltak körül a Csurgói Madonnát.
Ez az öröm, hogy a falunak van már egy szobra művész fiától, töltötte be a pénteki találkozás óráit. A művészt a falu művelődési otthonának könyvtárszobájában üdvözölték. Úttörők virágcsokrokat adtak át neki. A község nevében egy kedvesarcú fiatalasszony, Szemenyei Imréné, a községi tanács vb-titkára üdvözölte a művészt, majd a Hazafias Népfront nevében az ugyancsak csurgói születésű és a művésszel egyidős Farkas Károly népfronttitkár köszöntötte földijét, aki — mint mondotta „a művészet nyelvén formálod meg az ember érzéseit, s akire oly végtelenül büszke kis falud egész népe". Bizonyára, nehéz percek voltak ezek Amerigo Tot számára, aki a szeretetnek ennyi közvetlen megnyilatkozása láttán nem tud megbirkózni könnyeivel. Sáfár Sándorné, a falu könyvtárosa eléje teszi a könyvtár emlékkönyvét és megkéri őt, jegyezzen be néhány sort: „... a régi emlékeket keresve, mindent — ha megváltozva is — megtalálok, és sírok, sírok, sírok. Szeretettel Amerigo Tot." Aztán megmagyarázta, miért ezt a nevet írta alá és miért nem gyerekkori nevét: „... mert a lexikonokban ma már így szerepelek, de innen jövök és ha el is mentem közületek, sosem hallgattam el, hogy csurgói parasztgyerek vagyok, és ide tartozom, s azt hiszem, hogy ide fogok tartozni mindig."
Majd felkerekedtek valamennyien és elmentek a fehérre meszelt, csupaszfalú műemléktemplomba, és kijelöltek a Csurgói Madonna helyét.
Délután tovább folytak a filmfelvételek a Tóth-rokonok házában egy színes életrajz-filmhez. Egyik jelenetben az udvaron roppant erővel hasítja fejszével a tuskókat Amerigo Tot, mintha éppen azt a tulajdonságát fejeznék ki a filmkockák, amelyről Picasso úgy nyilatkozott: „... ha a Mindenható egyszer szobrásszá változtatna, szeretném azt az, erőt, ami Amerigo Tot hüvelykujjában
Szülőföldjén töltött szép napja méltóan fejeződött be. A késő délutáni órákban többedmagával Nadapra utazott, ahol a Velencei-tóhoz közel művésztelepet létesített a székesfehérvári járási tanács. Amerigo Tot itt a megnyitó ünnepségen találkozott a megye művészeinek kis közösségével, köztük Áron Nagy Lajos kétszeres Munkácsy-díjas festőművésszel. örömmel tar-tózkodott néhány órát társasá-gukban, és a találkozásból megint egy szép terv született, amelyet Gonda Istvánné, a Fejér megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője vetett fel. Székesfehérvár három év múlva, 1972-ben országos ünnepséggel kívánja megünnepelni a város fennállásának ezredik évfordulóját, és szóba került, hogy Amerigo Totot ebből az alkalomból felkérik egy emlékmű alkotására. A javaslatot a nadapi művésztalálkozón dr. Tilinger István, a városi tanács vb-elnöke is megismételte, és Amerigo Tot kijelentette: szívesen tesz eleget Székesfehérvár felkérésének.
Így tehát nemcsak szülőfaluja, hanem tágabb értelemben szülőföldjének megyeszékhelye, Székesfehérvár is magáénak mondhat majd egy Amerigo Tot-szobrot.